Playlist esti sétához

A hordozható zenelejátszóm mindig véletlenszerű lejátszásra van állítva, igazából nem tudom, miért, de erre álltam rá valahogy. Szeretem, amikor pont eltalálja a hangulatomat, ráadásul nem is csak egy szám erejéig, hanem egy szépen felépített random playlisttel. Mint például ma, amikor sétáltam haza este zárás után.

¤

Szeretem azt hinni, hogy egy videoklipben élek. Szeretném, ha pontosan azt fel tudnám venni, amit látok, és akik megnéznék, pontosan ugyanazt éreznék, amit érzek. Tudom, lehetetlen, de minden egyes zenét hallgatva sétálós/vezetős/erkélyről bámészkodós éjszakán erre gondolok. Majd ha elkészítem a Scottie-nak ígért, bámulatos singer-songwriter karrieremhez tartozó albumot, biztosan lesz egy ilyen kliséhalmos, ámde nagyon hangulatos klipem. Mert megérdemelném.

Wait! They don't love you like I love you

Ehhez nincs hozzáfűznivalóm.
Mindenesetre jó volna, ha tudnék egy ilyen kifejező dalt írni egyszer. Majd egyszer.
Ha már teljesen biztos leszek benne, hogy tényleg elintegettem az utolsó érzelmi alapú rosszul létemet is.

Tessék, ez is milyen jó dal. Francért nem értek semmihez.

Under a sky, no one sees,
Waiting, watching it happening.
Don't hurry give it time,
Things are the way they have to be.
Slow down, give it time,
Still life, you know I'm listening.
The moment that you want is coming if you give it time

Istenem, meg kellene tanulnom felnőtt módjára viselkednem. (Pedig, ha akarnék, mennyi szart keverhetnék. De őszintén szólva semmi értelme azon kívül, hogy öt percig jól szórakoznék. És tényleg csak öt percig.)
Már Phaedra is érzi: nem csak az utazástól fél, hanem attól is, hogy túl sok mindenre kell gondolni. De hát ez ilyen, shit is getting real. Viszont muszáj elhinnünk, hogy minden így van jól, mert ha nem... akkor... akkor?

Csak még adjak időt magamnak. Még addig, amíg van miből gazdálkodnom.
Basszus, még csak 25 vagyok, semmi nincs veszve, ne csináljam már!

 

You want to cuss and fight

Ezaz, energia. De nem, továbbra sem szabad hülyeséget csinálnom. Nem az én dolgom. Lol.

Csak kapjam már össze magam, és ragaszkodjak az eredeti tervhez. Amely szerint nincs terv. Csak idő.

Utána pedig majd lesz valami. Bármennyire is utálom ezt a kifejezést.

Egyébként meg milyen érdekes, hogy az elmúlt nem is olyan rövid időszakban minden lány bókol nekem. Azért mégis csak ez a legőszintébb dicséret és megerősítés. Azon csak bájosan mosolygok, hogy hányan mondták mostanában, hogy milyen aranyos és kedves és szeretetreméltó vagyok. Végül is... miért ne lennék ez is én.

I'm not coming home again

Egyre többet gondolok arra, hogy szó nélkül (de legalábbis ne túl sokkal) lelépjek. Hova? Nem tudom.

Mi tart vissza? Természetesen a félelem. Csak azt nem tudom, mi ijeszt jobban: itt hagyni vagy újrakezdeni.

Mintha lehetne olyat, hogy újrakezdeni. Bármit is. Valaha. Hah.

You want to fuck and fight

Limitált opciók.

                                      

Hate to think how long it's been 

Wasting time at finding faults
Voice a question, take a shot 

Vajon egészséges valakit azért jó szövegírónak gondolni, mert elénekli, ami a fejemben van?

Whatever, de azért egész jól fel lett építve ez a zenei aláfestés.

Let's pretend that everything is just fine
Let's pretend that everything is alright

Úgysincs más választásunk.

Milyen lassú vagyok amúgy, hogy négy dal alatt értem csak haza. Fucking heatwave.

Meg tanuljak már meg most már gitározni. Egy kicsit. Na.

Are you listening?