Nyűglődök

Ez most ilyen "nyaff"-típusú bejegyzés lesz, nem ajánlom elolvasni, felesleges.

Nagyon-nagyon rossz beteg vagyok. Egyfolytában csak nyűglődök, hogy ezt kellene csinálni, azt kellene csinálni, de neeem, mert nem megy, nem jó, fájok, szédülök, meg minden. Még alig tart harmadik napja, de már én is unom, nemhogy anyuék.
Nem tudok olvasni, nem tudok gondolkodni. Enni is csak alig. Képtelen vagyok frissíteni a határidőnaplómat. Még a bevásárlólistámat sem tudom megírni, pedig már nagyon itt lenne az ideje, hogy megállapítsam az őszi költségvetési tervemet.
Moziba is kéne menni, de közben a pesti eseményekre is nyomtam egy sor "talánt". Ide menjek, vagy oda? Vagy mindenhova? Vagy sehova? Miért ilyen nehéz dönteni?
És komolyan gondoltam én ezt a szegedes dolgot? Mit fogok csinálni a vizkult diplomával? Nem mintha tudnám, hogy az esztétika miért jó nekem. De hát hogy tervezzen így az ember?
Munka is kellene. Mondjuk még az írósra nem jelentkeztem mindig. Nem azért, mert nem akarok, hanem hát a Müzlit is elég csúnyán félbehagytuk, vajon menne-e nekem ez komolyabban is? Meg persze még a sok minden mellé be kellene iktatni egy pénzkeresőset is. De olyat honnan akasszak le már mégis? Mármint olyat, hogy ne menjek az előadások rovására se? Ajj...

És akkor még blogbejegyzésekkel is el vagyok maradva.

Ilyenkor nem szeretem magam.